Machiavellizmus és családi környezet az MPT Nagygyűlésén

2014. május 15. és 17. között került megrendezésre a Magyar Pszichológiai Társaság XXIII. Nagygyűlése Marosvásárhelyen. A konferencián bemutatásra került Birkás Bélával végzett közös kutatásunk 'Machiavellizmus és észlelt családi környezet kapcsolata serdülőkorban' címmel (a prezentáció letölthető innen). Az előadásunknak is helyet adó szekció nagy érdeklődésnek örvendett és termékeny szakmai eszmecserét indított el.

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Első eredmények - machiavellizmus és észlelt családműködés serdülőkorban

Birkás Béla kollégámmal végzett közös vizsgálatunkban (az eredeti angol nyelvű publikáció elérhető itt) 366 középiskolás diák vett részt (átlag életkor: 17,27 év; 239 lány). Kutatásunk célja annak felderítése volt, hogyan észlelik a machiavellista serdülők családjuk működését kevésbé machiavellista kortársaikhoz képest. Három hipotézist állítottunk fel:

1. Mivel a machiavellisták egocentrikus, önmagukkal elfoglalt, mások érzelmi állapota iránt csekély fogékonyságot mutató személyek, úgy gondoltuk, hogy a machiavellista serdülők családjukat szétesettebbnek érzékelik, mint kevésbé machiavellista kortársaik. Ezekre a szétesett családokra a lojalitás hiánya, a túlhangsúlyozott önállóság és az egymás iránti érdektelenség jellemző.
2. Mivel a machiavellista serdülők lelki nehézségeiket viselkedéses formában jelenítik meg, és általánosságban is az alulszabályozottság jellemzi őket, azt vártuk, hogy családjaik kaotikusabbak. Ezekben a kaotikus családokban a hiányos fegyelmezés, az átlátható szabályok hiánya ahhoz vezet, hogy a gyermekek nem tudnak megfelelő önszabályozást kialakítani.
3. Harmadrészt azt vártuk, hogy a machiavellista serdülők által észlelt kevésbé kiegyensúlyozott családi környezet negatívabb kommunikációs mintázatokkal társul.

Hipotéziseink teszteléséhez szüleik beleegyezése után arra kértük a serdülőket, hogy töltsék ki a Mach-IV Kérdőívet és az Olson-féle Családtesztet (FACES-IV). Az adatok (itt nem részletezett) statisztikai feldolgozása alapján mindhárom hipotézisünk igazolódott:

• a machiavellista serdülők szétesettebbnek és kevésbé összetartónak látják családjukat (mint kevésbé machiavellista társaik)
• a machiavellista serdülők kevésbé rugalmasnak, kevésbé merevnek és kaotikusabbnak észlelik családjuk működését (mint kevésbé machiavellista társaik)
• a machiavellista serdülők beszámolói szerint családjukban a kommunikáció minősége gyengébb (mint kevésbé machiavellista társaik)

Ezen kívül azt is találtuk, hogy a machiavellista attitűddel inkább rendelkező serdülők kevésbé voltak elégedettek családi életükkel, mint kevésbé machiavellista társaik.

Az eredményeket a kutatás korrelációs elrendezésének megfelelően kell kezelnünk. Vizsgálatunk nem ad egyértelmű választ arra, hogy a fentiekben vázolt családi működés okozza-e a machiavellista világlátást, vagy a más formában létrejövő "machiavellista szemüvegen" keresztül látszik ilyennek a család működése. Ezt a kérdést a későbbiekben longitudinális vizsgálatok tudnák megválaszolni.

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Machiavellizmus és korai környezet

A machiavellista személyiségvonások kialakulásának vizsgálata már a kezdetektől foglalkoztatta a kutatókat. A kérdésfeltevés azonban elsősorban a machiavellizmus "átörökítése" volt. A vizsgálati eredmények két - látszólag ellentmondásos - eredményt hoztak. A komplementer hipotézis értelmében a machiavellista, manipulatív szülők gyermekei manipulálhatóvá válnak, míg a magukat manipulálni hagyó szülők gyermekei lesznek machiavellisták. Ezzel szemben az utánzásos, modelláló hipotézist alátámasztó eredmények is születtek. Ezek szerint a machiavellista szülők gyermekei maguk is machiavellisták lesznek - eltanulják szüleiktől ezt a viselkedést. Az ellentmondás a vizsgálatban résztvevő gyermekek különböző életkorával oldható fel. A hat évesnél fiatalabb gyermekek szüleikét kiegészítő személyközi stratégiát követtek, míg a hat évesnél idősebb gyerekek - akiknél már a szülői értékek átvétele megtörtént, vagy folyamatban van - a machiavellista viselkedés tekintetében is modellként tekintettek szüleikre.

Az elmúlt évtizedektől a vizsgálatok arra is kiterjedtek, hogyan befolyásolja a szülői bánásmód a machiavellizmus szintjét. Ezek a kutatások alátámasztják a korábbiakban ismertetett evolúciós hipotézist, miszerint a machiavellizmus a korai környezeti jelzésekre - nevezetesen az érzelmileg hideg szülői bánásmódra - adott válasz.

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A machiavellizmus kialakulása - evolúciós szempontból

Ahogy előző bejegyzésemben is írtam, Christie és Geis 1970-es úttörő tanulmánykötete óta számos kutatás irányul a machiavellista személyiség jellemzőinek feltérképezésére. A bontakozó kép egyre inkább azt sugallja, hogy a machiavellisták opportunista, mások érdekeit figyelmen kívül hagyó, önös, gyakran kizsákmányoló viselkedése egy evolúciós szempontból adaptív válasznak tekinthető az elutasító-elhanyagoló, ill. kiszámíthatatlan szülői környezetre. Az elutasító-elhanyagoló, ill. kiszámíthatatlan gondozói bánásmódot a gyermek egy olyan jelzésként értelmezi, hogy a környezetében rendelkezésre álló erőforrások szűkösek, ezért viselkedését is ehhez igazítja. Ez a viselkedés a lehetőségek gátolatlan, késleltetés nélküli kihasználásában nyilvánul meg - mind a szexualitás, mind a tágabb kapcsolatok, mind a materiális javak területén. Az ilyen beállítottságú személyek - akik közé a machiavellisták is tartoznak - osztják Janis Joplin nézetét, miszerint "élj gyorsan, szeress szenvedélyesen, halj meg fiatalon".

Ezt az elképzelést számos olyan vizsgálat is igazolni látszik, amely machiavellista személyek párkapcsolati preferenciáit, impulzivitását, illetve kifejezetten gátlófunkcióikat vizsgálja. Ugyanakkor jóval kevesebb az a vizsgálat, amely a machiavellista személyek gyermekkori környezetét, családi és szüleikkel ápolt kapcsolatukat vizsgálná. Következő bejegyzésemben a machiavellisták korai környezetét feltérképező eddigi vizsgálatokat tekintem át.



A blog a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Lectori salutem

Üdvözlégy kedves Olvasó!

Dr. Láng András vagyok, a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Intézetének kutatója. "A machiavellista személyiség kialakulása és működése" blogot egy tudományos ösztöndíjhoz kapcsolódóan hozom létre. Célja - a pályázatban tett vállalás megvalósításán túl -, hogy bepillantást nyújtson egy bontakozó tudományos kutatási projektbe, és annak eredményeit minél szélesebb körben elérhetővé tegye. A kutatási projekt célkitűzése a machiavellista személyiség kialakulásának és intrapszichés (belső lelki) működésének feltárása. Ezen sajátságos személyiség elnevezése Niccoló Machiavelli: A Fejedelem c. írására vezethető vissza, ahol az állam irányításának hatékony eszközeit írja le. A legjobb vezetői képességekhez - legalábbis Machiavelli meglátása szerint - nem a morális, hanem a racionális, taktikus megfontoláson, sokszor a néptömegek manipulációján alapuló cselekvés vezet. Ebből kiindulva Christie és Geis (1970) a machiavellista jelzőt alkalmazta egy sajátos személyiségjellemzőre, amelyet az alábbiakban mutatok be.

A machiavellista személyiségvonások a sötét triád részét képezik, amely a machiavellizmus-nárcizmus-pszichopátia hármasából épül fel. A machiavellisták érzékletes bemutatására talán a közismert szólásmondás a legalkalmasabb: "a cél szentesíti az eszközt". Ezen túl a machiavellista személyek önös beállítottságúak, de a nárcisztikus személyekkel szemben inkább kerülik a kapcsolatokat, nem céljuk a társaság középpontjává válni. A machiavellista személyek számítóak és taktikusak, de a pszichopatákhoz képest a megtévesztés viszonylag szelíd eszközeit alkalmazzák. Érzelmileg kevésbé vonódnak be, kapcsolataikban az embereket eszközként használják céljaik elérésében.

A machiavellizmusra vonatkozó kutatások a fentiekkel jellemezhető személyek társas viselkedését helyezik előtérbe, és viszonylagosan kevés figyelmet szentelnek ezen személyiségvonások eredetének és a személyiség dinamikus (folyamatra irányuló) működésének. Kutatási projektem ezen tényezők felderítésére irányul.

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében készül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.